A kondenzációs kazán mellett leginkább a megtérülésével lehet érvelni, hiszen a turbó, illetve kondenzációs kazán közötti árkülönbözetet pár év alatt behozza. Ugyanis 30 százalékos gázmegtakarításról lehet beszélni egy új kondenzációs kazán javára egy 8-15 éves kéményes kazánhoz képest, de még egy hasonló korú turbós kazánnal szemben is elvárható a 20 százalék körüli megtakarítás. Az új turbó típusokhoz képest is minimum 10 százalékkal fogyaszt kevesebbet a kondenzációs típus. Vásárláskor pedig érdemes hosszú távra tervezni!
Lényeges tudni azt is, hogy a kondenzációs kazánok alkalmasak radiátoros fűtéshez is. Azonban ebben az esetben is az a lényeg, hogy a kazán 107-109 százalékos hatásfoka révén a fűtés során meglegyen a gázmegtakarítás. Az előbb említett hatásfok mindaddig elérhető, míg a fűtési visszatérő víz hőfoka nem haladja meg az 53-55 Celsius-fokot. Ehhez 60-65 Celsius-fokos fűtési vízhőfokot kell beállítani, hiszen így 90 százalékban elérhető az előbbi elvárás. Természetesen ennél magasabb fűtési vizet is képet egy kondenzációs kazán előállítani, azonban akkor már nem lehet gázmegtakarító üzemmódról beszélni. Magasabb hőfokra viszont kizárólag kemény téli időszakokban lehet szükség.
A megfelelő beállításokhoz fontos, hogy megfelelő teljesítményű kazán legyen beépítve. Az ideális teljesítmény számos tényezőtől függ, többek között a lakás méretétől, műszaki állapotától (milyen a szerkezet, a szigetelés, a nyílászárók stb.), azaz a hőteljesítmény-igényétől. Így a pontos teljesítményt csak helyszíni előzetes felmérés alapján lehet pontosan meghatározni.
Ez kiemelten fontos, hiszen a túlméretezés ugyanolyan baj ebben az esetben, mint az alulméretezés. Vegyük csak a következő példát. Egy kis hőigényű lakásba beszerelnek egy 9 kW-os kondenzációs kazánt, ami nagynak bizonyul, hiszen a hőigény kielégítésére elég lenne 4 kW. Viszont egy 9 kW-os kazán teljesítménye ennek több mint duplája, és a kazán nem képes ilyen alacsony teljesítménnyel dolgozni.
